Pozitív pszichológia fogalma Martin Seligman amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki szerint akkor tudjuk a legtöbbet kihozni az életünkből, ha az erősségeinket pallérozzuk. Kutatásai és szemléletmódja nagy változásokat hozott a kétezres évek elején a pszichológiában és a coachingban.  A dicséretnek és a pozitív példáknak soha korábban nem volt ekkora jelentősége.

a sikeres on-boarding

Hamar felfedezte magának az üzleti világ is Seligman tanait, és a vezetők rájöttek, amennyiben a csapatukban dolgozó munkatársak karakter erősségeire építenek, akkor a munka során a pozitív érzelmek kerülnek előtérbe, jobb hangulatban zajlanak a projektek és könnyebben kialakul a szervezetben a reziliencia képessége. A pozitív hozzáállás mentén könnyebb a munkatársak motivációját ébren tartani, ezáltal nő a teljesítmény is a csapatban. Igazi win-win szituáció.

Seligman kezdetben a tanult tehetetlenséget kutatta, aminek az a lényege, hogy ha valaki  hiába próbál változtatni a helyzetén, ha próbálkozásai rendre kudarcba fulladnak, akkor egy idő után elfárad, feladja, és csak ül a sarokban, miközben úgy érzi, semmilyen hatást nem tud gyakorolni a környezetére. A tanult tehetetlenség azzal a meggyőződéssel jár, hogy az egyén nincs ráhatással a környezetére, nem tud változtatni rajta, s ez az érzés gyakran vezet depresszióhoz, kiégéshez, reménytelenséghez.

Világítsuk meg máshonnan a kérdést

Ezután Seligman megfordította a kérdést, és a tanult optimizmusra kezdett figyelni, azaz arra, hogy mi van akkor, ha a személyt megerősítjük a képességeiben, ha valaki felismeri a benne rejlő lehetőségeket, akkor képessé válik környezete befolyásolására, életének alakítására. Egyik első írása, Csíkszentmihályi Mihállyal közösen, 2000-ben jelent meg, amiben megfogalmazták mi is a pozitív pszichológia, és kifejtették feladatait, témáit. A pozitív szubjektív élmények és pozitív egyéni vonások tudományáról van szó, amely igyekszik emlékeztetni az embereket arra, hogy miért is érdemes élni.

Önkéntesekkel végzett kérdőíves felmérései alapján Seligman hat fő tulajdonságcsoportot különített el, amelyek segítik a boldogság elérését. Ezek a következők:

  • bölcsesség és tudás,
  • bátorság,
  • emberiség,
  • igazságszolgáltatás,
  • önmegtartóztatás,
  • transzcendencia.

Emellett négy alapkaraktervonást azonosított, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy boldog és örömteli életünk legyen. Ezek a Szerelem, a Remény, a Hála és a Kíváncsiság. Az első kettőt nehéz átfordítani munkahelyi környezetre, de a hála és a kíváncsiság hasznos tud lenni.

A pozitív pszichológia nagy eredménye, hogy az egészségre, az erősségekre és az önfejlesztésre helyezte át a fókuszt. Az irányzat – humanisztikus gyökereihez méltóan – az embert autonóm és szabad lénynek fogja fel, aki döntéseket hoz az életében, annak a gondolatnak a mentén, hogy merre tart, mit akar elérni. Miután ezt megfogalmazta, képes érzelmeit szabályozni, erősségeire alapozni és motiváltan haladni a saját maga által kitűzött célok felé. Vezetőként azt érdemes tudni, hogy a dicséret és pozitív visszajelzés sosem hullik terméketlen talajra. Erősít és motivál.

A kötelező optimizmus teóriája?

Ám – ahogy az lenni szokott – épp amiatt bírálták sokan az irányzatot  20 évvel később, amiért az indulásakor rajongtak érte.  Amikor a természeti katasztrófák, az előre nem látható világméretű járvány és migráció miatt, az egymást követő gazdasági bizonytalanságok mentén egyre kevésbé lehetett hinni az egyén autonómiájában, egyre többen érezték úgy, hogy ki vannak szolgáltatva a körülményeknek, akkor a kritikusok azt fejezték ki, hogy a pozitív pszichológia kötelező „kincstári” optimizmust erőltet rájuk.

Való igaz, a rossz érzéseknek is van szerepük: arra figyelmeztetnek, hogy változtatnunk kell valamin. Csak akkor fogunk tudni fejlődni, – akár az erősségeink mentén – ha nem tagadjuk le a negatív érzelmeket és élményeket. Vannak helyzetek, még munkahelyi környezetben is, ahol a düh, a harag, sőt a szorongás megjelenése is abszolút a helyén van. Vezetőként nehéz szituáció esetén ezeknek az érzéseknek a jogosságát ne kérdőjelezzük meg, engedjük csapatunk tagjainak, hogy kiventillálják magukból. Ugyanakkor ügyeljünk arra is, hogy  a pozitív pszichológia segítségével megvizsgáljuk a kiút lehetőségeit, legyen az akár csak egy apró változtatás, vagy egy kicsi öröm közös megélése.

A pozitív pszichológia vezetőként is segíthet

Ha a hétindító értekezleten a kákán is csomót kereső munkatársunk negatív megjegyzésekkel igyekszik letörni az általunk odafigyeléssel felépített csapatszellemet, akkor ne blokkoljunk le, hanem fordítsuk át  a kijelentéseit nyugtázással:“ Megnyugtató István, hogy látod a kockázatokat, nemsokára vissza is térünk rá, hogy reálisan fel tudjunk készülni az üzleti tervünk végrehajtására.”

A mindennapi munkánkban a konstruktivitáshoz érdemes a laterális gondolkodást bevetnünk és De Bono 6 kalapjából hármat biztosan csatasorba állítani: a nem várt (és éppen ezért félelmet keltő) esemény kapcsán végig venni a pozitív aspektusokat, ventillálni a vélt negatív következményeket és listázni a kockázatokat (nagyon hasznos! ) de mindenképpen felkutatni a tényszerű adatokat és információkat is.

Például: „ Félek, hogy megszűnik a munkahelyem és nem kapok állást.” Ugyanakkor: „ De jó, végre rendbe szedem a kertet és új dologba kezdhetek.”

Keretezzük át!

Ezen a ponton érdemes pár szót ejteni a pozitív pszichológia talán leghasznosabb eszközéről, az átkeretezésről. A két fenti mondat épp erre egy jó példa. A világot mindig egy saját kereten keresztül látjuk, de nézőpont váltással fordítani tudunk az attitűdünkön, ki tudunk jönni a negatív érzéstartományból és ha elengedtük a pánikot, máris megnyílik az út a megoldás és az új jövő felé.

Az átkeretezés segítik a tények, illetve az információszerző kérdésfeltevések. A munkahely elvesztésének példájánál maradva, nem árt végig gondolni: Mennyi időbe telik az álláskeresés az adott ágazatban?  (pl. 4-5 hónap), Mennyi a végkielégítés 15 év után? (Pl. 1 év) Kihez fordulhatok az ismeretségi körömben segítségért? Mitől is félek konkrétan? ( Hiszen toxikus a főnököm és a munkám már nem nyújt kihívásokat. )

Végső soron minden helyzetben, mindannyian az előrehaladás és a tartalmas élet lehetőségét keressük, ehhez egyszerre kell egy pozitív szemlélet, hit a kompetenciáinkban és a realitás meglátása, akár a negatív érzéseinkkel együtt.

Végül ne felejtkezzünk meg hálát adni azért, amink van, ahelyett, hogy arra vágyakozunk, amink nincs. A közösségi önkéntes munka, segíteni egy kollégánknak, vagy felajánlásokat tenni hozzásegíthet az értelmes élet megéléséhez.