„Nem az iskolának, azt életnek tanulunk”/ Non scholae sed vitae discimus – gyakran hallottuk ezt a Senecának tulajdonított római közmondást az iskolában, hogy aztán az életben mégis kiderüljön, milyen kevés jövőálló tudást birtoklunk. Saját felmérésünk eredményei!
Power skills –nek nevezzük azokat a készségeket, amiknek a fejlesztése segít helytállni folyton változó világunkban. 2024 elején saját tréningjeink tovább gondolásához kértünk segítséget, mert fontosnak tartjuk és nagy értéket társítunk a közös gondolkodás folyamatához.
Az eredmények az előző évek tréningigényeinek figyelembevételével nem meglepőek, de mivel azt tanultuk az iskolában, hogy „egy mérés, nem mérés”, mindig is hasznosnak gondoljuk a feltételezések egyéni tapasztalatok újbóli megerősítését.
Egy kérdést tettünk fel:
Mit gondolsz, nálatok mire lenne leginkább szükség, hogy a jövő munkahelyén helyt tudjanak állni a kollégák?
Nézzük az eredményeket:
A Változásokhoz való alkalmazkodás kompetencia végzett magasan az első helyen. Bár azt gondolnánk, az elmúlt 15 év slágertémája kezd kikopni az igények sorból, de nem! A Változás állandó, sőt sokan „exponenciális korról „ beszélnek a felgyorsult üteme miatt. Nem csoda, ha a bőrünkön érezzük, egy imbolygó hajóban ülünk, ami ki tudja, hol fog kikötni (Gondoljunk csak az AI generálta bizonytalanságra). Fogadjuk nyitottan, hogy más lesz: ki kell mozdulnunk a komfort zónából. Készüljünk fel arra, hogy bármi lehet. Legyen A, B és akár C tervünk is, és erősítsük magunkban az érzést, hogy minden helyzetben helyt fogunk állni. Ide tartozik a rezilienciafejlesztés, a rugalmas gondolkodás, a kompromisszumkészség, a helyzetek átlátásának a képessége, az innováció beépítésének képessége és még számtalan készség. A külső nyomás megfelkelő kezelése, a pozitív szemlélet, hogy a lehetőségeket és ne az akadályokat vegyük észre először, valamint a kreativitás, hogy minden helyzetből hozzunk ki valami jót. És természetesen ide tartozik, hogy felismerjük saját magunkon s másokon is a változás érzelmi reakcióit és a fázisnak megfelelően kezeljük: így rövidebb lehet a változás elfogadási görbéje és kevésbé megterhelő emocionálisan. Az pedig egy külön tudatos megközelítést igénylő procedúra, ha szervezeti változások véghezvitelét akarjuk gördülékenyebbé tenni.
A Hatékony kommunikáció a második, amit a megkérdezettek leggyakrabban jelöltek meg. Nem csoda, hiszen majd minden területtel összefügg, az egyik leghasznosabb eszköz, amit birtokolhatunk és a pandémia után külön hangsúlyt kell. hogy kapjon. Egy generáció lépett ki a munkaerőpiacra „online-diplomával”, egyirányú, a szóbeli kommunikációt háttérbe szorító, tömeges vizsgáztatások negatív tapasztalatával. Pedig minden emberi kapcsolat a kommunikáción alapszik. Ha „jól” kérünk, ha érthetően, egyértelműen és tisztelettel szólunk a másikhoz, bízhatunk a pozitív válaszban. A kommunikációt is tanulni kell. A hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen az önismeret, és csak ezután jön a másik ismerete, a helyzetek és kommunikációs igények felismerése. A legtöbb ember számára ez nehéz terep, de az sajnos mindig gyanús, ha sorozatban félreértenek bennünket. Eltérő vélemények esetén az asszertív kommunikáció segíthet. Egy jó kommunikáció kétirányú, kérdezel és meghallgatsz és utána meghallgatnak😉.
Napjainkban, mikor az írásos és szóbeli kommunikáció egyformán fontos, mindkettőt magas szinten kell művelni a munkahelyen történő sikeresség érdekében. Ráadásul a távmunkával külön hangsúlyt kap, hogy meg tudjuk választani a megfelelő kommunikációs csatornákat és eszközöket, és a leghatékonyabb módon használjuk azokat.
Harmadik helyen az Együttműködési készségek fejlesztése szerepel felmérésünk eredményében. A hozzánk befutó tréningigények ezt alátámasztják. Hogyan érjük el és vonjuk be a projekteknél a stakeholdereket és ne csak a döntésekbe, hanem a végrehajtásba is. Ide tartozik a kollaboráció, vagy a hatalom nélküli vezetés témakörei is, vagy az együttműködés projektekben. Természetesen van átfedés a kommunikáció különböző területeivel (például a hatékony virtuális értekezleteket ki hova sorolná?), de hasznos lehet a személyiségtípusok ismerete is, hiszen ha felismerem, hogy a belső partnernek mik a kommunikációs igényei és alkalmazkodom hozzá, akkor az együttműködés is sikeresebb lesz.
A Kreativitás és Problémamegoldás és a Digitális kompetenciák végeztek a 4. 5. helyen holtversenyben. Ezek fejlesztése különösen időszerű Magyarországon, hiszen utóbbiban például sajnos sereghajtók vagyunk az Unióban! Ez is többrétegű. Ide tartozik az eszközhasználat is és a digitális térben való érintkezés szabályainak és jellegzetességeinek ismerete, és valóban összefügg a változások elfogadásával is. Nagyon sok esetben az eszköz, szoftver megvan „csak” a munkatársak hozzáállását felejtettük ki a digitális transzformációs képletből.
A digitális kompetenciák és kreativitás és problémamegoldás fejlesztése szervezeten belül segítheti a kommunikációs problémák megoldását, jó eszköze lehet az élethosszig tanulásnak, és a szervezet sikerességének is az egyik kulcsa. A munkahelyeknek napjaink realitásával kell szembenézni: az oktatásból kikerülő munkaerő hiányosságaival ezen a területen.
Itt van a felmérésből kiderülő sorrend, érdemes őket összevetni saját szervezetünk felöl érkező fejlesztési igényekkel.
