Power skills – a jövőálló készségek π- modellje

Amikor soft skilleket emlegetünk ebben a cikkben, akkor nem azokra a korábbi, néha kicsit ironikusan softy-ként emlegetett készségekre gondolunk, aminek a központjában a hagyományos kommunikáció, esetleg az érzékenyítés és a humán tényezőre való fókuszálás állt. Itt és most a jövőbe tekintünk és a kulcsszó a  „jövőálló” kifejezés.

A  soft skillekre azt szoktuk mondani, hogy kommunikációs és viselkedésbeli kompetenciák halmaza. A hard skill leegyszerűsítve minden, ami tudásalapú, informatika, mérnöki tudás, szakmai háttértudás és a társai. A power skill valójában a kettő szinergikus kombinálása.

Így lesz a soft és a hard skill power skill

Egy egyszerű példán bemutatva, ha azt mondtuk, hogy egy jó prezentációhoz soft skill oldalról szemkontaktus fenntartása és a hallgatóság bevonása kell, hard skills oldalrtól pedig egy jól összerakott diasor, technikai tudás és a technológia professzionális kezelése kell, akkor most azt tesszük hozzá, hogy akkor válik ez power skillé, ha az adatok vizualizációja kíséri. Azaz annak a képessége szükségessé vált, hogy az adatokat össze tudom gyűjteni, elemezni és infografikai módszerekkel izgalmasan láthatóvá tenni.

Egy másik hétköznapi példa az értékesítők kombinált tudása: ma már nem elég megbeszélni az ügyféllel, hogy mik az igényei és mi milyen megoldást tudunk erre nyújtani! Ha nem tudjuk (akár hangfelismerő applikációval, vagy CML felületen) pillanatok alatt a CRM rendszeren keresztül „beküldeni” az ügyfélreakciókat és adatokat a társosztályoknak feldolgozásra, akkor lesz, aki beelőz és konkrét versenyhátrányt szenvedhetünk.

Nemcsak a saját tapasztalatainkból tudjuk a power skillek növekvő jelentőségét, hanem a jelenleg futó munkaerőpiaci kutatásoknak is ez van a fókuszában. És persze az oktatásnak is efelé kell fordulnia, de az egy nehezebben forduló hajó. Egy biztos: a digitális műveltség megkerülhetetlenné vált, a jövőben a boldogulás egyik – ha nem a legfontosabb – kulcsa. Sokat fogunk még beszélni róla.

A teljesség igénye nélkül néhány példa a jövőálló készségekre, érdemes végig gondolni, ki hol tart benne:

• Digitális kompetenciák: A digitális technológiák elterjedése miatt fontos a számítógépes és digitális eszközök használatának rutinos ismerete beleértve az adatelemzést, az adatvédelmet és a kiberbiztonságot is. Sajnos e legutóbbi felmérések szerint sereghajtók vagyunk európai szinten!
• Adatelemzés: Az adatok egyre fontosabb szerepet játszanak a döntéshozatalban és a stratégiaalkotásban. Az adatelemzés képessége segít az adatok hatékony kihasználásában, előrejelzésekben, scenáriók felállításában. Nem véletlen, hogy a statisztika, matematika rég nem látott reneszánszát éli az üzleti tudományok oktatásában. Üdvös lenne az általános műveltség szintjére emelni az adatok kezelésének, tárolásának és elemzésének képességét.
• Kreativitás és problémamegoldás: Hagyományos oktatási rendszerünk kevésbé tudja mérni és fejleszteni a problémamegoldó kompetenciákat (pláne a csoportos problémamegoldás és kreativitás ösztönzés nagyon mostohagyerek), pedig ezek segítenek új ötletek kidolgozásában és a váratlan nehézségek megoldásában. Itt is kulcsfontosságú, hogy tudjuk-e a legmodernebb platformokat használni, ahol a gamifikáció és vizualizáció már adott, hogy akár a többezer kilóméterre levő kollégákat is bevonjuk az ötletelésbe.
• Együttműködés: A csapatmunka és a kooperáció képességei is egyre fontosabbak a munkahelyeken. Elengedhetetlen, hogy a munkavállalók képesek legyenek másokkal együtt dolgozni, és hatékonyan működni együtt akkor is, ha különböző kultúrából, vagy társadalmi háttérből érkező szakembereknek kell végig vinni egy projektet. Ami egyben azt is jelenti, hogy a korábbi soft skillekre ugyanúgy szükség van, csak kiegészülnek a digitalizáció, globalizáció és a távmunka keltette újabb kihívásokra adott válaszokkal. Még nagyobb szerepet kap a hatalom nélküli befolyásolás fontossága és az agilis csapatokban való gyors együttműködés.
• Kommunikációs készségek: Az együttműködéshez és önmagunk láthatóságának növeléséhez a hatékony kommunikáció képessége mindig fontos volt, és a jövőben is kulcsfontosságú marad. Ideértve az írásbeli, szóbeli és digitális kommunikációt. Kiszélesedett ez a kompetencia avval, hogy a megfelelő csatornát tudjuk-e használni a megfelelő üzenetekhez (pl egy fontos emailt sms emlékeztetővel utókövetni, vagy személyes márkánkat a közösségi médiában is megjeleníteni). Vagy olyan dolgok is fontosak lettek, hogy kamerán keresztül is tudjuk-e a metakommunikáció adta előnyöket tudatosan használni, vagy például kamerahasználatra motiválni a video hívás kevésbé rutinos résztvevőit.
• Kritikus gondolkodás: A kritikus gondolkodás azt jelenti, hogy képesek vagyunk értékelni és elemző módon megközelíteni információkat, és kritikusan gondolkodni róluk. Csak azért, mert „így szoktuk”, még nem biztos, hogy az a legjobb megoldás! A fejlődési szemlélettel ( Growth mindset) kombinálva minden nap feltehetjük a kérdést: Hogyan lehetne holnap ez még jobb?
• Változáshoz való alkalmazkodás: A technológiai és gazdasági változások gyorsak és gyakoriak, és fontos képesség az alkalmazkodás és a tanulás folyamatos képessége. Most nem az ellenállás ideje van, haladni kell a folyamatos fejlődéssel (technológiai, társadalmi) ugyanakkor érdemes megtalálni és megtartani a középpontunkat. Ne sodródjunk, ne kapaszkodjunk, hanem tanuljunk ( azt viszont valóban „élethosszig”😉) és legyünk tudatosak a saját egyensúlyunk megtartásában, azaz figyeljünk az energiánk fizikai, érzelmi, mentális és szellemi szintjére is.
• Emocionális intelligencia: Az emocionális intelligencia segít az érzelmek felismerésében, kezelésében és másokkal való kapcsolatok építésében. Ez különösen fontos a vezetői pozíciókban. Egy jó vezető változatlanul tisztában van az emberi viszonyokkal, empatikusan felismeri a csapattagok érzelmi állapotát akár képernyőn keresztül, és képes csapatát motiválni és egyben tartani akár krízis helyzetekben is. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy nagyon sok más területen is (értékesítői, mérnöki, de akár szolgáltatói területen is) a siker kulcsa az érzelmi intelligencia és jó hír, hogy fejleszthető!
• Környezeti tudatosság: A fenntarthatóság és a környezeti szempontok fontosak a jövő munkahelyein, és a környezeti tudatosság képességei előnyt jelenthetnek. Az ESG (Environment/ Social/Governance) már nem egy-két nagyvállalat szitokszava. Kisebb cégeket és vállalkozásokat is szembesíthet a munkavállaló, de akár a jelölt is ennek fontosságával, sőt családon belül is jelenthet konfliktust, ha valaki elfecséreli a jövő generációk környezeti és humán erőforrásait.
• Iparág-specifikus készségek: Az adott területen vagy iparágban szükséges szakmai készségek továbbra is elengedhetetlenek, de az is fontos, hogy folyamatosan frissítsük és fejlesszük őket, akár más iparágakból inspirálódva.

Az embereknek maguknak is fontos ezeket a készségeket fejleszteni és karbantartani, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon és hatékonyan alkalmazkodjanak a jövőbeli változásokhoz. Érdemes a készségfejlesztésünket a π- modell szerint megtervezni – ahol egyik szár a szakmai kompetenciák, másik szár a humán kompetenciák és a kalap meg az általános tájékozottság a világ dolgaiban.

Elengedhetetlen, hogy az iskolák, egyéb oktatási intézmények és a munkáltatók is egyre inkább hangsúlyt fektessenek ezeknek a kombinált készségeknek a fejlesztésére. Képzési felelősök! Ne elégedjünk meg a képzési igények hármas szent tehenének bekínálásával: Lesz jövőre Időgazdálkodás, Stresszmanagement és Kommunikációs (azaz prezentációs készségek és asszertivitás) képzés!? Edukáljuk kollégáinkat a power skillek sokkal összetettebb lehetőségei mentén!