Ritka és üdítő ma olyan beszélgetésekben részt venni, amelyek nem a koronavírussal kapcsolatosak. Jelenleg igen nehéz nem bevonódni – gyakran túlságosan is – a témába. Az anyagi, érzelmi, vagy akár a túlélési aspektusok latolgatása sokak mentális erőforrásainak a nagy részét felemészti. Ez bizonyos mértékig természetes és helyén való is. Jól ismert az erős stresszhelyzetek figyelem szűkítő hatása. Sokaknál azonban kizárólagossá vált ez a téma az utóbbi napokban, hetekben, és ez megterhelő az elme számára, rontja közérzetünket, és csökkentheti az adaptív reagálást a stresszhelyzetekre.
A fizikai távolságtartás mellett, ezért rendkívül nagy szükségünk van, lesz az ún. mentális távolságtartásra, azaz, a koronavírussal összefüggő gondolatok időleges távoltartására, a józanságunk és mentális egészségünk megőrzéséhez. Mi több, immunrendszerünk helyes működésének fenntartásához is. Mit jelent a mentális távolságtartás? Azt az időt, amikor lehetőségünk nyílik eltávolodni a minket szorongató témától, gondolatoktól, a helyzet megfejtésétől, megoldásától, avagy a jövő tervezésétől.

7 javaslat a józanság megőrzéséhez a jelen helyzetben:

1. Tartsunk szünetet a digitális eszköz / közösségi média használatban. Nevezhetjük ezeket akár „kütyümentes” időszakoknak is. Legjobb alkalmak rá a közös étkezések, családi együttlétek, ám lehet bizonyos idő periódusokra is kijelölni őket, pl. eldönthetjük, hogy este 7-9-ig nem nézünk rá digitális eszközeinkre és nem beszélünk a minket stresszelő témáról.
2. Alakítsunk ki „szabad zónákat”. Ezek olyan fizikai terek, amelyekről eldöntjük, hogy ott nem fogunk a témával foglalkozni, pl. az autónk, a park, ahol sétálunk vagy éppen a konyhánk lehet az a kijelölt hely, ahol családilag nem beszélünk, nem olvasunk vagy nem hallgatunk híreket a koronavírussal összefüggésben.
3. Segítsünk másoknak. Frissítő szünetet jelenthet és a pozitív érzelmeket, énképet is erősíti önmagunkban, ha másoknak segítünk – természetesen az ésszerű karantén szabályok betartása mellett. Segítsünk telefonon, virtuálisan másoknak, segítsünk fizikailag vagy akár jelentkezzünk önkéntes segítőnek is, ha ezt biztonságosan meg tudjuk oldani.
4. Gyakoroljuk a hálaadást. A hálaadás számos kutatás szerint szintén erősíti a pozitív érzelmeket és a mentális egészséget. Miért lehetünk hálásak jelenleg? A több családilag együtt töltött időért, gyermekünk ugrásszerű digitális fejlődéséért, vagy éppen azért, hogy többet lehetünk kedvenc pizsamánkban reggelente.
5. Mozogjunk, sportoljunk, eddzünk. Az edzés, a sport magától értetődő előnyei mellett, hozzájárul olyan hormonok termeléséhez, mint a szerotonin és a norepinefrin, amelyek az agyban a boldogság érzetét idézik elő. Sétáljunk, fussunk, jógázzunk vagy tornázzunk a nappaliban, és így – a boldogság hormonok termelésével – szervezetünk gyakorolja a későbbi stressz helyzetekre való adaptív reagálást is.
6. Menjünk ki a természetbe. A természetes környezetben a tüdőnk megtelik friss levegővel, mindeközben új perspektívákat kaphatunk a helyzetünkre vonatkozóan vagy akár megcsodálhatjuk azt a gyönyörű, virágzó vadcseresznye fát is. Extra előny: a szervezetünk a napfény hatására a bőrsejtekben lévő koleszterinből D vitamint szintetizál, amely fontos lesz az immunrendszerünk helyes működéséhez.
7. Relaxáljunk, meditáljunk. Elménkben „békeidőben” is a gondolatok, lásd félelmek, remények, tervek és vágyak keszekusza egyvelege van jelen folyamatosan; különlegesen stresszes időszakokban ez fokozottan érvényes. Nincs is megfelelőbb időszak ennél arra, hogy relaxációval vagy meditációval teremtsünk lélegzetvételnyi nyugalmat elménkben. Legyen az autogén tréning, mindfulness meditáció vagy egyszerű relaxációs zene, mindegyik segíthet abban, hogy elménket – legalább időlegesen – lecsendesítsük.
Tartsuk meg a jövővel kapcsolatos optimizmusunkat. Emlékezzünk arra, hogy ez egy különleges időszak, talán életünk egyik legérdekesebb periódusa, aminek egyszer valamilyen formában vége lesz, és visszatérünk egy „új normálishoz”. Már most elkezdhetjük átgondolni, mit tanulhatunk, hasznosíthatunk vagy akár rendszeresíthetünk a jövőben a jelen helyzetből.
Ebben a bizonytalan és stresszes időszakban egy rendkívüli lehetőséget (is) kaptunk életünk átgondolására, átformálására. Éljünk vele.