A munka világa sok szervezet számára megváltozott 2020-ban: a távmunka, a részben vagy egészben virtuális együttműködés, az egyének és csapatok távoli vezetése mindennapjaink része lett. Ez a megváltozott környezet új kihívások elé állítja a vezetőket is, hiszen egészen más készségekre van szükség ahhoz, hogy fenntartsák a hibrid formában működő vállalkozásaik sikerét. Galambos Ágnes és Horváth Gábor vezető tanácsadó kollégáink a következőképpen vélekednek arról, hogy milyen készségekre van szüksége egy vezetőnek, aki sikeresen vezeti hibrid munkavégzési formában a csapatát.

Az egyik legfontosabb ilyen készség a stratégiai gondolkodás. Fegyelem és igény kell, hogy mutatkozzon a vezető részéről, hogy az azonnali visszacsatolást nyújtó operatív feladatoktól időről időre tudatosan hátrébb tudjon lépni, és a jövőt építő, ötletelő, fejlesztő üzemmódba váltson. Az ötleteink, javaslataink 90%-a nem valósul meg, és ez az arány tovább romlik akkor, amikor kevesebb lehetőségünk van a személyes vitákra, egyeztetésekre, a csoportos ötletelésekre. A ma vezetőjének stratégiai szemlélettel kell megközelítenie egy javaslatot, legyen az egy javító intézkedés, vagy egy új termék bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az illető képes sikeresen feltérképezni a külső környezetet, a vállalat lehetőségeit és erősségeit, illetve képes hatékonyan menedzselni a döntési mechanizmusokat és az érintettek körét akár virtuális formában is.

A másik fontos készség taktikai szinten jelentkezik: a csapatvezetés hibrid környezetben. Itt azon van a hangsúly, hogy egy csapatvezető mennyire képes a személyes találkozók ritkulásával a feladatokat virtuálisan kiosztani és számon kérni, illetve megfelelően motiválni és dicsérni, miközben észleli és sikeresen kezeli a beosztottjai elakadásait – akár szakmai, akár emberi vonatkozásban. Érdemes megteremtenünk a virtuális, vagy hibrid csapatunk életében azokat a rutinokat, amelyek mindenki számára egyértelműek. Mik lehetnek ennek az összetevői? Ezek lehetnek olyan központi jelentőségű team meetingek, amelyek rendszeresek és mindenki részt vesz rajtuk. Lehetnek ezek csapatszintű megegyezések is, amelyeket mindenki fontosnak tart és figyel a megtartásukra, és így közös hivatkozási pontok lehetnek a team életében, de a visszajelzések adásának módja, vagy megállapodott konfliktuskezelési folyamatok is ide tartoznak.

Sok vezetővel beszélgettünk az elmúlt időszakban, és a fentiek mellett további két terület kerül fókuszba, mint sikeres vezetői tulajdonság a hibrid munkavégzés világában. Az egyik ilyen terület egyértelműen a vezetői coaching készségek sikeres használata. A virtuális csatornákon keresztül sokkal nehezebb egy vezetőnek észlelnie munkatársai dilemmáit, nehézségeit, érzelmeit, így jóval nagyobb hangsúlyt kap az érzelmi intelligencia (EQ). Ám ha a vezető rendelkezik a megfelelő coaching készségekkel, ezeket a helyzeteket nemcsak, hogy időben fel tudja ismerni, hanem gyorsan és hatékonyan képes segíteni is a munkatársainak, akár egy 30 perces virtuális beszélgetés segítségével.

A másik fontos terület a mentális egészség területe. Azok a vállalatok teljesítettek a legjobban az elmúlt időben, ahol tudatosan módon figyeltek a munkatársak mentális egészségére az amúgy is megterhelő mindennapokban. Ezek olyan gyakorlatokat jelentenek, mint például a hibrid munkavégzés lehetősége, a szünetek és a mozgás beiktatása a munkaidőbe, rugalmas munkaórák bevezetése, a visszajelzések és a dicséretek intenzívebb alkalmazása virtuálisan is, illetve lehetőség biztosítása a munkatársaknak érzelmeik, nehézségeik megfogalmazására egy-egy megbeszélés első részeként.

Az utóbbi években kezdődtek kutatások az ún. „egészségtámogató vezetői viselkedéssel” kapcsolatosan (Health Promoting Leadership Conditions), azaz, hogy milyen vezetői működés segíti elő a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét. Ezeket a kutatási eredményeket a pandémiás helyzet még aktuálisabbá tette, és így mi is egyre inkább beépítjük ezeket az alapelveket a vezetői programjaink tematikájába.

Mindenekelőtt persze a legfontosabb, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt az online és offline tréningeszközök között. Online eszközöknél első csoportként az aszinkron tanulást támogató tartalmakat említeném (mindenki akkor csinálja, amikor ideje és kedve van) – ilyen például az előkészítés és az intellektuális tartalmakhoz az input, melyeknél fontos, hogy rövid, felhasználóbarát, videó alapú legyen, hiszen többre önállóan még nincs meg az önfegyelem. A webináriumokon pedig a résztvevők motiválása a konkrét cselekvési változtatásokra pedig a videokamera bekapcsoltatásával érhető el. Azonban az Offline, azaz jelenléti tréningekkel  várható el teljes interaktivitás, saját élmény, vagy bizalom a legnehezebb szituációk megosztására. Nem fog eltűnni ez a mód, hiszen egyelőre ún. behaviour tréningeknél ez a leghatékonyabb, a teljes virtuális lebonyolítás csak általában “második legjobb” megoldás lehet. Itt is fontos, hogy hibrid működésnél természetes legyen, ha 1-2 kolléga távolról kapcsolódik be, akkor mind technikailag, mind moderálási szempontból valóban részesei lehessenek a tréning élménynek. Épp ezért a rutinos hibrid működtetés is rendkívül fontos.

A struktúrát illetően, amit most látunk, hogy a blended learning megközelítés, azaz a platformok és módszerek vegyítése egy tanulási folyamatban az elmúlt időszakban tért nyert itthon is, és nagy hatásfokkal épültek be a digitális elemek, amelyek jórészt maradni is fognak.
Az utóbbi két évben kialakult helyzet természetesen számunkra is megkövetelte a  technológiai oldal gyakorlatszerű elsajátítását, így a tréningek és meetingek lebonyolításához a TEAMS, ZOOM és Google Meet felületeit használjuk, a játékos tanulást pedig például a Kahoot segítségével bonyolítjuk le. Emellett a MiniCRM használatunk is tartalmasabb és rutinosabb lett, hiszen projektjeink fontos kommunikációs felületét szolgálja ez a rendszer.

Illetve a karantén ideje alatt a saját vállalati működésünkben is elsajátítottuk a hibrid, vagy teljesen virtuális jelenlétet, így minden kollégánk teljes értékű résztvevője lehet a meetingjeinknek offline, illetve online formában egyaránt.

Összefoglalásként tehát megállapíthatjuk azt, hogy a ma vezetőinek új készségekre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen kezeljék a hibrid munkavégzés kihívásait. A stratégiai gondolkodás, a vezetői coaching készségek, a virtuális csapatvezetési készségek, illetve a munkatársak mentális egészségének előtérbe helyezése kiemelten fontos területek, amelyek – tapasztalataink szerint – biztosan a vezetők segítségére lehetnek ebben a helyzetben.